Lengyel Orsolya

Szimatolunk és nyomot hagyunk I., 2002 mezzotinto, papír 250 × 140 mm


Szimatolunk és nyomot hagyunk I., 2002
mezzotinto, papír
250 × 140 mm


Andó Mária


Kiállítás: Alphonse Mucha - REÖK Palota

Alphonse Mucha cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió eg...


Alphonse Mucha cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít. A világhírű Alphonse Mucha sokoldalú életművéből kifejezetten a szecessziós alkotásokra fókuszál a tárlat, összhangban a Reök-palota építészeti stílusával. A szecesszió nagymesterének izgalmas, alkotásait az 1890-es évtizedtől kezdődő merítése felvonultatja a jól ismert Sarah Bernhardt-plakátoktól kezdve olyan reklámgrafikákat is, melyekkel a magyar nagyközönség csak ritkán találkozhat. A kiállítás segítségével a szecesszió leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele. A válogatás egyrészt egy prágai galériából, másrészt a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből érkezik.

Az idén jubileumát ünneplő REÖK-ben nem ez lesz az egyetlen tárlat, mely világhírű mester műveit mutatja be. “Nyár közepén érkeznek Salvador Dalí alkotásai Szegedre. A Prágából és a Magyar Képzőművészeti Egyetemről érkezett Mucha-képeket májusig lehet megnézni. A hatalmas sikertől már csak azért is nagyon boldogok vagyunk, mivel hazánk legszebb szecessziós palotájában ez az első igazi, nagy volumenű szecessziós kiállítás.”

Alfons Mucha ikonikus pasztell világának lágyan kanyargó indái valóban kísértetiesen emlékeztetnek a palota homlokzatának mintáira. A vállaikról finoman leomló selyemruhákban, vágyakkal telve merengő nőalakok varázslatos világot teremtenek a kiállítóterekben. Az igazán szemfülesek még a Reök-palota ikonikus virágmotívumát is felfedezhetik a Virágok-sorozat egyik képén.

A tárlat az 1890-es évtizedtől kezdődően vonultatja fel az alkotásokat. A jól ismert Sarah Bernhardt-plakátoktól kezdve olyan reklámgrafikákat is láthat a közönség, melyekkel hazánkban eddig csak ritkán találkozhatott. Lebilincselő életműbe pillanthatunk bele a REÖK kiállításán.

Elérhetőség:
Reök – Regionális Összművészeti Központ
6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 56.

Megtekinthető:
2017. március 24 - 2017. május 7-ig

Kép és szöveg forrása: https://www.facebook.com/events/114747985722384/, http://www.reok.hu/hu/item/1175-mar-egy-het-utan-hihetetlen-siker-a-reok-mucha-kiallitasa

Könyvajánló: Takáts Márton

A rejtélyes látogatók váratlanul szoktak érkezni, sosem akkor, amikor számítanánk rájuk. Nem tudjuk, mikor toppannak be, ám amikor megér...



A rejtélyes látogatók váratlanul szoktak érkezni, sosem akkor, amikor számítanánk rájuk. Nem tudjuk, mikor toppannak be, ám amikor megérkeznek, birtokba veszik a szobát, mintha csak otthon lennének.

Takáts Márton budapesti műtermébe, fenn, a Budafoki út háztetői felett, ilyen rejtélyes látogatók szoktak járni. Kinéznek az ablakon, belesüppednek a karosszékbe, tekintetüket körbejáratják a könyvek halmazain, az apró tárgyak: ceruzák, orrszarvú-képek, hajdanvolt játékok és a műterem-lét mindenfajta eszközeinek sokaságán, szemük megakad a megrepedt palettán, melyről Rembrandt Harmenszoon van Rijn mester tekint alá. Megpörgetik a rézkarcprés kerekét, majd egyikük leül a zongorához, amely még az Osztrák-Magyar Monarchia idején készült, s a szobát lassan betöltik a Bach-prelúdiumok dallamai.

Néha nem tudjuk igazán kivenni az arcukat, mégis könnyen rájuk ismerünk: hiszen ez Casanova, a női szívek, kártyabarlangok, ólomkamrák és poros könyvtárak között bolyongó, nyughatatlan öreg. A másik meg az utazást éppen nem kedvelő Glenn Gould, a pianista, a zárt szobák, az üres hajnali stúdiók nyugalmának kedvelője.

Néha nem tudjuk igazán kivenni az arcukat, mégis könnyen rájuk ismerünk: hiszen ez Casanova, a női szívek, kártyabarlangok, ólomkamrák és poros könyvtárak között bolyongó, nyughatatlan öreg. A másik meg az utazást éppen nem kedvelő Glenn Gould, a pianista, a zárt szobák, az üres hajnali stúdiók nyugalmának kedvelője.

Ez a Város is csupa rejtelem, átszőve utakkal, aluljárókkal, villamospályákkal - csak izgulunk, hogy a sínek közé tévedt Casanovát ne üsse el a kettes villamos a Vámház tér alatt. A hétköznapi forgalom is váratlan meglepetésekkel szolgál: a Váci út felől hatalmas óceánjáró közelít a Nyugati pályaudvar felé, s már azon sem csodálkozunk, ha a Dunában a Margit-híd mellett az óriás Gargantuát látjuk gázolni. És ha behunyjuk kissé a szemünket, még furcsább vízióink támadnak, kissé meg is borzongunk bele: dekoratív romok a nagy Piranesi nyelvén elbeszélve, - csakhogy ezek a romok nem valami római amfiteátrum vagy gótikus kolostor, hanem jól ismert, mindennap látott középületeink majdan leendő düledékei.

Ez a Város nemcsak rejtelmes, hanem topográfiai pontossága ellenére imaginárius, hiszen egyként Budapest és egyként Párizs. Az Opera Bastille komor tömbje, vagy a füstös bisztrók belseje lehetne akár a Duna, akár a Szajna partján. És csodákban nincs hiány Párizsban sem: a Saint Germain des Prés terén a sarkon álló, Les deux Magots-hoz címzett kávéházban is elkövetkezik a kávészünet ideje, s ilyenkor, ha szűnik az írók, a sznobok és a sznobokra kíváncsi turisták nyüzsgése, a hely jelképéül szolgáló két kínai szobra lemászik a falról, s asztalhoz ül. Most ők a törzsvendégek, most csak őket szolgálják ki a pincérek. S odakint az utcák is telve vannak különös alakokkal. Vándor rézkarcoló járja végig ezt a különös világot, ceruzáját kinyújtott kezében szeme elé illeszti, az arányokat vizsgálja. A nyakába kötött sok dibdáb holmi talán azt sugallná, hogy sehol sincs otthon, pedig mennyire otthon van itt, ebben a Városban! A vándor rézkarcoló gúnyájába bújt Takáts Márton érzékeny művész. Szoros kapcsolódása a grafika egykor volt nagy mestereihez nem öncélú: a múltban a folyamatosságot keresi, anélkül, hogy egyéni hangját elvesztené. Ahogy Glenn Gould Bachot játszott, de saját magát szólaltatta meg. Ezt a hangot hallom Takáts Márton műtermében.

- Petneki Áron

Molnár Attila:
Takáts Márton

Kiadó: Tiara Rt. (Nyíregyháza)
Kiadás éve: 2005
Terjedelem: 39 oldal


Kép és szöveg forrása: https://www.antikvarium.hu/konyv/molnar-attila-takats-marton-685819

Maurer Dóra

Sallait letartóztatják, 1962 rézkarc, papír 220 × 320 mm


Sallait letartóztatják, 1962
rézkarc, papír
220 × 320 mm



Grafikatörténet: Ajkai Grafikai Műhely

Az Ajkai Grafikai Műhely 1982-ben alakult. Az 1999-ben egyesületté alakult csoport összefogja Ajka város képzőművészeit, a térségből elszá...

Az Ajkai Grafikai Műhely 1982-ben alakult. Az 1999-ben egyesületté alakult csoport összefogja Ajka város képzőművészeit, a térségből elszármazott, de gyökereiben ide kötődő képzőművészeket, a rajzstúdiók tagjait. Alapvető célja a vizuális kultúra magas színvonalon történő népszerűsítése, a rajztanulás, a hagyományos sokszorosító grafikai technikák életben tartása és népszerűsítése.

John Sloan

Teregetés, 1912 rézkarc, papír 68 x 92 mm Kép forrása: http://www.metmuseum.org/art/collection/search/367878


Teregetés, 1912
rézkarc, papír
68 x 92 mm


Kép forrása: http://www.metmuseum.org/art/collection/search/367878

El Kazovszkij

Cím nélkül, 1972 rézkarc, papír képforrása:  https://arthungry.com/hu/el.kazovszkij/2406/cim_nelkuel


Cím nélkül, 1972
rézkarc, papír


képforrása: https://arthungry.com/hu/el.kazovszkij/2406/cim_nelkuel

M.C. Escer - Sky and Water


Kiállítás: Kortársunk Daumier

Honoré Daumier (1808–1879) a 19. század egyik legtermékenyebb művésze volt: az illusztrált sajtóban megjelent karikatúrái tették ismert...




Honoré Daumier (1808–1879) a 19. század egyik legtermékenyebb művésze volt: az illusztrált sajtóban megjelent karikatúrái tették ismertté, de rajzokat, akvarelleket, festményeket és szobrokat is készített. Daumier az 1830-as évek elején politikai karikatúrákkal kezdte a pályáját.

Elsődleges célpontja Lajos Fülöp, a polgárkirály volt, de a hatalmát kiszolgáló politikusokat és képviselőket is nevetség tárgyává tette. Legismertebb litográfiái a sajtó-és a szólásszabadság védelmében születtek. Az 1835-ben bevezetett szigorú sajtótörvények miatt Daumier a társadalmi szatíra műfajához fordult, sorozataiban például a párizsi polgárság hétköznapjait, szokásait vagy az emancipáció szélsőséges megnyilvánulásait figurázta ki.

Daumier bravúros rajzai mély emberismeretről tanúskodnak, társadalom-ábrázolása Balzac prózájával rokonítható. A második köztársaság szabadabb légkörében a republikánus elveihez egész életében következetesen ragaszkodó művész ismét több politikai karikatúrát készített. Daumier élete utolsó éveiben drámai erejű, allegorikus ábrázolásokban mutatta be a francia-porosz háború pusztítását illetve a második császárság összeomlását.

A tárlat különlegessége, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének közel 130 Daumier litográfiája mellett olyan kortárs magyar művészek alkotásai is szerepelnek, akiket groteszk, ironikus látásmódjuk rokonít a francia grafikussal. Munkáik láttán okkal érezhetjük, hogy Daumier-nak a gyarlóságokat bíráló karikatúrái és mélységes humánumról tanúskodó embertípusai semmit sem veszítettek aktualitásukból.

A kiállító művészek: Borsos Lőrinc, Breznay Pál, Fabricius Anna, Gőbölyös Luca, Hecker Péter, Kicsiny Balázs, Matzon Ákos, Nemes Csaba, Radák Eszter
Elérhetőség:
Vaszary Galéria
8230 Balatonfüred, Honvéd u. 2-4.

Megtekinthető:
2017. március 25 - 2017. június 10-ig, szerda–vasárnap 10–18 óráig, hétfőn és kedden zárva.